Templomaink

medium_templom_rakoskeresztur.jpg

Az egykor különálló település neve már az 1200-as években felbukkan, s valószínűleg a keresztes lovagokkal áll kapcsolatban a név. Egy 1528-ban készült térképen Kerstur néven szerepel. A 18. század első felében a betelepítések folytán kétnemzetiségű: magyar és szlovák, 1756-tól pedig németek érkezésével háromnemzetiségű településsé vált. Kezdetben a cinkotai gyülekezethez tartoztak, oda jártak ki istentiszteletre, saját templom építésére Mária Terézia ideje alatt se mód, se igény nem volt. 1781-ben a Türelmi Rendelet megszületése megengedte a templomépítést, ám erre Rákoskeresztúron még várni kellett. 1783-ban egy háromnyelvű elemi iskola nyílt, ebben tartották az istentiszteleteket, mígnem Bojanovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet templomot építtetett, az építési anyagokat a gyülekezeti tagok szállították Keresztúrra. Ezt a barokk templomot 1800-ban szentelték fel. Két év múlva kibővítették és tornyot emeltek.

1806-ban született egyértelmű határozás, hogy szeretnének különválni Cinkotától, ám az egyházmegye ebbe nem egyezett bele, csak az alispán és a megyegyűlés ismerte el. Ennek ellenére a gyülekezet különvált. Az első lelkész iktatására az esperes nem jött el, ezért azt önmaga végezte 1807-ben. A későbbiek során a templom ismét kicsinek bizonyult, ezért 1877-ben megkezdődik az újabb templomra való gyűjtés. Az összegyűjtött adomány kétszer is elveszett. Egyszer az I. világháborúban, másodszor a 30-as években bekövetkezett gazdasági világválságban. 1939-ben indult meg a tényleges templomépítés, az alapkövet 1941. október 12-én tették le, és ’43. november 14-én szentelték fel. Ekkor még állt a régi barokk templom, amelyet az akkori baloldali hatalom lebontatott, mivel feleslegesnek vélte, hogy egy egyházközségnek két temploma is legyen. A bontás 1945-ben történt meg. Berendezése, így a harangok, az orgona, az oltár átkerültek az új templomba, tetőzetét a vasútállomás tetejéhez használták fel. A régi templomból áthozott oltárkép jelenleg a gyülekezeti teremben van elhelyezve. A kommunista hatalom sok borsot tört a gyülekezet orra alá. 1945-ben 150 német lakost vittek el málenkíj robotra, 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben pedig a gyülekezet temetőjét zárták be.

Rákoskeresztúr meghatározó épülete, az impozáns méretű evangélikus templom Sándy Gyula tervei szerint készült. Magyaros neoreneszánsz megjelenésében a felvidéki reneszánsz templomok motívumai kapnak hangsúlyt. Szerkezetileg háromhajós, álbazilikális templomról van szó, amelynek keleti homlokzata előtt emelkedik a 60 méter magas torony, amely a pesti evangélikus templomtornyok közül a legmagasabb, két oldalán lépcsőtornyok vannak, melyeket kúpalakú sisak fed. A kapu kiképzése hasonlatos egy nyitott szárnyasoltárhoz, fölötte éjszaka kivilágítható körablak van Luther-rózsával. Tornyába néhány éve pótlásra került a korábban elpusztult toronyóra.

Előcsarnokában emléktábla hirdeti a II. világháborúban meghaltak emlékét. 31 x 15,5 méteres, 610 ülőhelyes belseje rendkívül harmonikus, ízléses berendezésű. A padok, a szószék és a fal menti faborítás szintén felvidéki stílusban készültek. A két szélső hajó egészen keskeny kialakítású, szinte csak egy szűk átjárót rejt. A főhajó viszont rendkívül tágas és jól áttekinthető. Deszkamennyezetét kecsesen ívelő, vékony boltívek tartják. A kicsiny szentélyben lévő oltárkép az isenheimi Golgota-oltárkép hiteles másolata. Az eredeti képet Mathias Grünewald festette, a rákoskeresztúri pedig a Kossuth- és Munkácsy- díjjal kitűntetett Csáky Maronyák József kiváló műve. Az oltártól balra áll a szószék, jobbra pedig a missziót jelképező földgömb található, ez a jelkép hazánkban kevésbé elterjedt, de a finn egyházban ez bevett szokás. A színes, szimbólumokat ábrázoló üvegablakok Palka József művei. Az orgona 1901-ben készült a Deák téri gyülekezet számára, 1970-ben hozták át Keresztúrra, mivel a Deák téri gyülekezet új orgonát építtetett. A neves, pécsi Angster József építette 2 manuállal, 24 regiszterrel és pedálsorral, az orgona a cég op. 370-es számú orgonája. Az orgonaház mögött a karzaton kereszt található.

A templomnak öt harangja van, ezek közül egy a bejáratnál, egy pedig a gyülekezeti teremben található használatlanul. Fönn a toronyban három harang található. 500 kg-os, 98 cm alsó átmérőjű nagyharangját Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban 2001-ben. Felirata: „Tegyetek tanítvánnyá minden népet.”, fölötte szőlőfürt látható. Pártázatán és vállán virágindás díszítés vonul végig. A középső harang 250 kg-os, 78 cm alsó átmérőjű, Walser Ferenc öntötte 1876-ban Budapesten. A legkisebb harang 110 kg-os, 64 cm az alsó átmérője, és 1923-ban öntötte a budapesti Ecclesia Harangművek. Felirata: „Erős vár a mi Istenünk”, díszítménye egy koszorúba foglalt Biblia.

medium_templom_rakosliget.jpgA templomépítés szervezése és lehetősége 1930-ban kezdődött. A ligeti templomépítő bizottság Sándy Gyulát bízta meg a tervezéssel. Az alapkő letétel 1932. június 5-én történt, és az év végére már állt is a templom.

November 20-án szentelte fel Raffay Sándor püspök.

Sándy ebben az esetben nem követte saját reneszánszra emlékeztető templomépítészeti stílusát, hanem egy egyedi, erőt sugárzó "erős vár a mi Istenünk" himnuszunknak nagyon is megfelelő formában gondolkodott.

A terméskőből épült, karakteres bejárat és a torony a homlokzat síkjából kiemelkedik, a  két oldalán íves oromzat húzódik, a tetőszerkezet is íves kialakítású. 

A 17 méter magas torony teteje lépcsőzetesen zárul, főhomlokzati síkján fémkereszt magasodik, ablakai félkörívesek és egyenes záródásúak. Két harangja van. Az oldalfalakat öt-öt támpillér támasztja, melyek lefelé szélesednek.

A templom téglalap alaprajzú, északi feléhez félköríves apszis csatlakozik, és az oltártér mögött van a sekrestye is.

Belülről az erdélyi templomokhoz hasonlít, hiszen dongaboltozatú, fa keresztbordás mennyezete van. Az oltárkép a Vakot gyógyító Jézust ábrázolja.

Két harangja van, egy 250 kg-os és egy 130 kg-os,  A nagyobb harangon a következő felirat látható: „Halljátok meg egek, vedd füledbe föld, mert az Úr szól!”  A kehelymotívum fölött: „Jövel Szentlélek!”   A kisebb harangon a következő felirat látható: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak és terheltek vagytok és én megnyugosztallak titeket”. A kereszt és szív motívum fölött a következő felirat látható: „Erős vár a mi Istenünk”.

A ligeti gyülekezet ma a rákoskeresztúri egyházközséghez tartozik.

medium_templom_rakoshegy.jpgRákoshegy alig 100 éves múltra visszatekintő településrész. A telekkiosztás a XX. század első éveiben kezdődött meg, majd a trianoni határmegvonás következtében a menekültek nagy tömege a főváros külső övezetében települt le, így jött létre Budapest külső kerületeinek többsége, ezek kezdetben közigazgatásilag önálló községek voltak. Rákoshegyen ebben az időben számottevő evangélikus lakosság jelent meg, akik a Rákoskeresztúri Egyházközség gondozásában 1929-ben fiókegyházközséggé szerveződtek. Templomra 1935-ben kezdődött el a gyűjtés, a neves evangélikus templomépítő, Sándy Gyula 28. temploma. Alapkövét 1938-ban tették le, és 1939 tavaszán szentelték fel a mostani templomot. A II. világháborúban tornya megsérült, ezt később kijavították. 1950-től megszűnt, mint fiókegyház, s a keresztúri lelkészek látják el mind a mai napig. Istentiszteletet vasárnap 9 órakor tartanak.

A rákoshegyi Tessedik tér lombos fái közt kis méretű templomot találunk. A nyerstégla burkolatú, neoreneszánsz templom külső megjelenésében a toronyra helyeződik a legfőbb hangsúly, evvel is utalva a felvidéki reneszánsz templomok toronyformájára. Sándy Gyulára ugyanis igen jellemző volt, hogy a magyarságot és az evangélikusságot az épületformákban fejezte ki. A főhomlokzat előtt álló torony zömök, gúla formájú sisakját négy fiatorony díszíti. A hajó ablakai, illetve a torony falán látható, lőrésszerű ablakok szegmensívesek, a harangház szintjén lévőek pedig félkörívesek. Bejárata fölött indák közti Luther-rózsát, illetve az 1939-es évszámot láthatjuk. Az épület falait végig vasbetonból készült támpillérek kísérik. A toronytól balra karzatfeljáró-lépcsőház, mögötte pedig a keskenyebb és alacsonyabb oltártér, illetve a sekrestye teszi ütemesebbé az épület külső képét.

Belseje egyszerű, teremtemplom jellegű, 120 ülőhelyes tér. Hossza 17, szélessége 8,80 méter, lapos dongaboltozat fedi. A sárga ablakok és a vajszínű falak megnyugtató érzést keltenek. A bejárattal átellenben lévő oltár 2004-ben készült, Polgár Rózsa, Kossuth-díjas kárpitművész alkotása. A gobelin címe: "Christus Victor Quaia Victima", vagyis „Krisztus győzött, mivel legyőzetett”. Tőle balra áll a szószék. A bejárat felett konzolokkal alátámasztott kőkarzat húzódik, melyen a templom terétől ablakokkal elválasztható kis imaterem van kialakítva. Belső felújítása 2004 februárjában készült el, az új padok is ekkor kerültek a templomba.

Egy harangja van, mely 240 kg-os, 80 cm alsó átmérőjű, 1947-ben készült Szlezák László műhelyében.

2011 decemberében, 90. születésnapján Marschalkó Gyula ny. lelkész gyűjtést kezdeményezett, hogy a gyülekezet orgonát vásároljon a templomba. Ennek eredményeképpen vettük meg a dániai I. Starup & Son cég által készített 4 regiszteres hangszert használtan. A hangszer felszentelésére a templom építésének 75. évfordulóján, 2014. május 25-én került sor Győri Gábor esperes szolgálatával. Az orgonát Balogh Lázár orgonaművész mutatta be Bach néhány művének előadásával.

medium_templom_rakoscsaba.jpgA rákoscsabai gyülekezet a rákoshegyi és -ligetihez hasonlóan a keresztúri lelkészek gondozásában indult útjára. 1880-ban leányegyházzá, 1911-ben fiókegyházzá alakult. Templomuk építésére már 1910-ben megfogalmazódott a szándék, de az I. világháború miatt csak 1935-ben került ismét napirendre az istenház kérdése. A tervezés 1937-ben kezdődött meg, s 1939-ben készült el mai formájában Sándy Gyula tervei szerint. Később Isaszeggel és Pécellel társult egyházközséget hoztak létre a rákoscsabaiak, majd az utóbbi időkben ismét Rákoskeresztúrhoz csatolták.

A főút mellett álló neoreneszánsz templom a keresztúri gyülekezet templomai közül a legkisebb méretű. Karakterében az erdélyi négyfiatornyos templomok hangulatát idézi. Két harangjának helyet adó tornya a főhomlokzat bal oldalán áll. A torony csúcsán kereszt, a fiatornyokon csillag látható. A falak külseje nyerstégla burkolatú. Boltíves bejárati kapuja lépésnyire előreugrik. Főhomlokzatának ablakai boltívesek, míg az oldalhomlokzatiak szegmensívesek. Belseje 70 ülőhellyel rendelkezik, hossza 13, szélessége 6,2 méter. Falai fehérek, mennyezete sík, vakolt. A karzaton a templom légterétől ablakokkal elválasztható és egybe is nyitható kicsi imaterem került kialakításra a legutóbbi felújításkor. A karzatmellvéden a Keresztség, az Úrvacsora, a Biblia, a Szentlélek és az Egyház szimbólumának mozaikképei láthatók. Az oltártérben egyszerű fakereszt, tőle balra szószék, jobbra pedig egyszerű, egymanuálos, négyregiszteres kisorgona áll. Utóbbi Trajtler Gábor orgonaművész tervei szerint valósult meg 1976-ban az Aquincum Orgonagyárban.

Mindkét harangját Szlezák László öntötte 1939-ben Budapesten. A nagyobbik 70 cm alsó átmérőjű, 150 kilós, a kicsi 60 cm-es átmérőjű, 100 kg-os, külsején Luther-rózsa látható.