Kiadványaink

kep_templomok_sorsok.jpg     

Az eddigi gyülekezettörténeti kötetek kiegészítéseként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény. Külön írások szólnak a gyülekezet alapításáról, a szlovákok betelepítéséről, Melczer Jánosról, Podmaniczky Jánosról, a régi Keresztúr szanálásáról, a finn-magyar testvérgyülekezeti kapcsolatokról, az evangélikus oktatás újra indításáról, a keresztúri konfirmációs szokásokról és Sándy Gyula négy templomáról. A kötetet dokumentumgyűjtemény, névmutató, tartalmi összefoglaló négy nyelven és számos fotó gazdagítja.

Templomok, sorsok, századok – Fejezetek Rákosmente evangélikusainak életéből Szerkesztette: ifj. Zászkaliczky Pál, Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség, Budapest 2017, 268 oldal

     
kep_napsugaras_tornyok.jpg  

Sándy Gyula építész, műegyetemi tanár 50-nél több evangélikus templomot tervezett, amelyek közül négy Rákosmentén áll. Ezeket mutatja be dokumentumfilmünk. Az 1932–43 között felszentelt templomok mind egy-egy, az építésük idején Sándyra jellemző építészeti tendenciát képviselnek. Ligeten magyar népművészetből vett motívumokkal díszített épület áll, Csabán és Hegyen a székely erődtemplomok és tornyok, Keresztúron pedig a felvidéki pártázatos építészet hatása figyelhető meg.

A filmet számos légi felvétel teszi lebilincselővé.

Napsugáros tornyok Rákosmentén Szerkesztette: ifj. Zászkaliczky Pál, Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség, Budapest 2017, 16:50 perc

     
kep_ree_tortenete.jpg  

Dr. Kósa Pál, aki 1934–74 között volt a gyülekezet lelkésze, jelentős munkával dolgozta fel Rákosmente evangélikusságának történetét. Kutatásait már nyugdíjas éveiben végezte, a kéziratot 1984-ben zárta le. A kezdeti időkkel, Rákoskeresztúr betelepítésével kapcsolatban dr. Bartók Albert helytörténész munkáját veszi át. A szerző külön fejezeteket szentel a gyülekezet lelkészei (vele együtt összesen 7 lelkipásztor) munkásságának, az iskolának, a gyülekezeti életjelenségeknek, az egyház életének, a fiókegyházak (Rákoscsaba, Rákoshegy és Rákosliget) szerveződésének, a templomépítéseknek. A kötetet kiegészíti még Kósa László lelkész írása, amely az 1974–84-es évek eseményeit rögzíti. A kötet függelékében az itt szolgált lelkészek életrajza, a felügyelők névsora, illetve dr. Bartók Albert két rövid írása található.

Dr. Kósa Pál: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség története Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség, Budapest 2006., 242 oldal

 

     
kep_meglattam_népem_nyomorusagat.jpg  

A deportálás 60. évfordulójára látott napvilágot ez a könyv, amelynek koncepciója, hogy párhuzamot állít a németajkú evangélikusok XVIII. században történt Keresztúrra telepítése, valamint az 1945-ös Szovjetunióba való elhurcolás között. A kötet anyaga négy fő részből áll. Közli dr. Kósa Pál, a gyülekezettörténeti munkájának első fejezeteit Németek betelepülése a rákoskeresztúri evangélikus gyülekezetbe címmel. Ezt követi Paul Brandtner 1939-ben megjelent németnyelvű tanulmánya, amely az evangélikusoknak az osztrák területekről Rákoskeresztúrra és Ikladra történt telepítésével foglalkozik. Tóth Péter helytörténész írása Rákoskeresztúr betelepítésének történeti hátteréről szól. Végül a kötetben ismét megjelent – kissé átszerkesztett formában – dr. Zielbauer György előadása, amelyet a gyülekezetben 1995-ben tartott a deportálás 50. évfordulója alkalmából megtartott megemlékezésen.

Megláttam népem nyomorúságát... Szerkesztette dr. Léránt István, Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség, Budapest 2005., 100 oldal 

     
kep_babilon_folyoi_mellett.jpg  

A II. világháborúban még javában dörögtek a fegyverek, amikor a szovjet megszállási zónában Magyarországon már megkezdődött a Szovjetuniónak okozott háborús károk felszámolása. Ez nagyon sok munkáskezet igényelt, ezért Magyarországról tömegével vitték el elsősorban a németajkú, vagy német nevű embereket kényszermunkára. Felnőttet és fiatalkorút, nőket és férfiakat, különösebb válogatás nélkül „málenkij robot”-ra. Rákoskeresztúron az elhurcolás 1945. január 6-án történt. A visszaemlékezések alapján Keresztúrról 74 evangélikust vittek el, közülük 12-en soha nem tértek haza.

Az elhurcolás 50. évfordulóján a gyülekezet megemlékezett az áldozatokról, a fogságot szenvedettekről. Ennek az alkalomnak a programját rögzíti ez a kis füzet. A kiadvány fő anyaga dr. Zielbauer György történész előadása, aki kutatásai eredményei mellett személyes tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal. Szerepelnek még a füzetben visszaemlékezések, a fogságélmény alapján készült versek.

Babilon folyói mellett laktunk... Szerkesztette dr. Léránt István, Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség, Budapest 1997., 8+72 oldal